állhatatos
Hungarian
Etymology
áll (“to stand”) + -hat + -at + -os (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈaːlɦɒtɒtoʃ]
- Hyphenation: áll‧ha‧ta‧tos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
állhatatos (comparative állhatatosabb, superlative legállhatatosabb)
- steadfast, persistent, constant, unswerving, patient, enduring, persevering (firmly loyal to one's principles, resolutions, opinions, intentions)
- loyal, faithful (adhering firmly to a person)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | állhatatos | állhatatosak |
| accusative | állhatatost állhatatosat |
állhatatosakat |
| dative | állhatatosnak | állhatatosaknak |
| instrumental | állhatatossal | állhatatosakkal |
| causal-final | állhatatosért | állhatatosakért |
| translative | állhatatossá | állhatatosakká |
| terminative | állhatatosig | állhatatosakig |
| essive-formal | állhatatosként | állhatatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | állhatatosban | állhatatosakban |
| superessive | állhatatoson | állhatatosakon |
| adessive | állhatatosnál | állhatatosaknál |
| illative | állhatatosba | állhatatosakba |
| sublative | állhatatosra | állhatatosakra |
| allative | állhatatoshoz | állhatatosakhoz |
| elative | állhatatosból | állhatatosakból |
| delative | állhatatosról | állhatatosakról |
| ablative | állhatatostól | állhatatosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
állhatatosé | állhatatosaké |
| non-attributive possessive – plural |
állhatatoséi | állhatatosakéi |
Derived terms
- állhatatosan
- állhatatosság
Further reading
- állhatatos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- állhatatos in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).