önmérséklet
Hungarian
Etymology
ön- (“self”) + mérséklet (“moderation, restraint”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈømːeːrʃeːklɛt]
- Hyphenation: ön‧mér‧sék‧let
- Rhymes: -ɛt
Noun
önmérséklet (plural önmérsékletek)
- self-restraint
- Synonyms: önuralom, önmegtartóztatás
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önmérséklet | önmérsékletek |
| accusative | önmérsékletet | önmérsékleteket |
| dative | önmérsékletnek | önmérsékleteknek |
| instrumental | önmérséklettel | önmérsékletekkel |
| causal-final | önmérsékletért | önmérsékletekért |
| translative | önmérsékletté | önmérsékletekké |
| terminative | önmérsékletig | önmérsékletekig |
| essive-formal | önmérsékletként | önmérsékletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önmérsékletben | önmérsékletekben |
| superessive | önmérsékleten | önmérsékleteken |
| adessive | önmérsékletnél | önmérsékleteknél |
| illative | önmérsékletbe | önmérsékletekbe |
| sublative | önmérsékletre | önmérsékletekre |
| allative | önmérséklethez | önmérsékletekhez |
| elative | önmérsékletből | önmérsékletekből |
| delative | önmérsékletről | önmérsékletekről |
| ablative | önmérséklettől | önmérsékletektől |
| non-attributive possessive – singular |
önmérsékleté | önmérsékleteké |
| non-attributive possessive – plural |
önmérsékletéi | önmérsékletekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | önmérsékletem | önmérsékleteim |
| 2nd person sing. | önmérsékleted | önmérsékleteid |
| 3rd person sing. | önmérséklete | önmérsékletei |
| 1st person plural | önmérsékletünk | önmérsékleteink |
| 2nd person plural | önmérsékletetek | önmérsékleteitek |
| 3rd person plural | önmérsékletük | önmérsékleteik |
Derived terms
- önmérsékletű
Further reading
- önmérséklet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.