ördögűző

Hungarian

ördög (“devil, evil”) +‎ űző (“chasing; chaser”)

ördögűző (not comparable)

exorcist, of exorcism (of or relating to exorcism)
ördögűző ima ― prayer of exorcism

Inflection (stem in *-e-*, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ördögűző	ördögűzőek
accusative	ördögűzőt	ördögűzőeket
dative	ördögűzőnek	ördögűzőeknek
instrumental	ördögűzővel	ördögűzőekkel
causal-final	ördögűzőért	ördögűzőekért
translative	ördögűzővé	ördögűzőekké
terminative	ördögűzőig	ördögűzőekig
essive-formal	ördögűzőként	ördögűzőekként
essive-modal	—	—
inessive	ördögűzőben	ördögűzőekben
superessive	ördögűzőn	ördögűzőeken
adessive	ördögűzőnél	ördögűzőeknél
illative	ördögűzőbe	ördögűzőekbe
sublative	ördögűzőre	ördögűzőekre
allative	ördögűzőhöz	ördögűzőekhez
elative	ördögűzőből	ördögűzőekből
delative	ördögűzőről	ördögűzőekről
ablative	ördögűzőtől	ördögűzőektől
non-attributive possessive – singular	ördögűzőé	ördögűzőeké
non-attributive possessive – plural	ördögűzőéi	ördögűzőekéi

ördögűző (plural ördögűzők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ördögűző	ördögűzők
accusative	ördögűzőt	ördögűzőket
dative	ördögűzőnek	ördögűzőknek
instrumental	ördögűzővel	ördögűzőkkel
causal-final	ördögűzőért	ördögűzőkért
translative	ördögűzővé	ördögűzőkké
terminative	ördögűzőig	ördögűzőkig
essive-formal	ördögűzőként	ördögűzőkként
essive-modal	—	—
inessive	ördögűzőben	ördögűzőkben
superessive	ördögűzőn	ördögűzőkön
adessive	ördögűzőnél	ördögűzőknél
illative	ördögűzőbe	ördögűzőkbe
sublative	ördögűzőre	ördögűzőkre
allative	ördögűzőhöz	ördögűzőkhöz
elative	ördögűzőből	ördögűzőkből
delative	ördögűzőről	ördögűzőkről
ablative	ördögűzőtől	ördögűzőktől
non-attributive possessive – singular	ördögűzőé	ördögűzőké
non-attributive possessive – plural	ördögűzőéi	ördögűzőkéi