összefogás
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøsːɛfoɡaːʃ]
- Hyphenation: ösz‧sze‧fo‧gás
Noun
összefogás (plural összefogások)
- collaboration, union (the act of working together with others to achieve a common goal)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | összefogás | összefogások |
| accusative | összefogást | összefogásokat |
| dative | összefogásnak | összefogásoknak |
| instrumental | összefogással | összefogásokkal |
| causal-final | összefogásért | összefogásokért |
| translative | összefogássá | összefogásokká |
| terminative | összefogásig | összefogásokig |
| essive-formal | összefogásként | összefogásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | összefogásban | összefogásokban |
| superessive | összefogáson | összefogásokon |
| adessive | összefogásnál | összefogásoknál |
| illative | összefogásba | összefogásokba |
| sublative | összefogásra | összefogásokra |
| allative | összefogáshoz | összefogásokhoz |
| elative | összefogásból | összefogásokból |
| delative | összefogásról | összefogásokról |
| ablative | összefogástól | összefogásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
összefogásé | összefogásoké |
| non-attributive possessive – plural |
összefogáséi | összefogásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | összefogásom | összefogásaim |
| 2nd person sing. | összefogásod | összefogásaid |
| 3rd person sing. | összefogása | összefogásai |
| 1st person plural | összefogásunk | összefogásaink |
| 2nd person plural | összefogásotok | összefogásaitok |
| 3rd person plural | összefogásuk | összefogásaik |
Further reading
- összefogás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.