ünnepség

Hungarian

Etymology

From ünnep +‎ -ség (noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈynːɛpʃeːɡ]
  • Hyphenation: ün‧nep‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

ünnepség (plural ünnepségek)

  1. celebration, festival, ceremony
    Synonym: ünnepély

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ünnepség ünnepségek
accusative ünnepséget ünnepségeket
dative ünnepségnek ünnepségeknek
instrumental ünnepséggel ünnepségekkel
causal-final ünnepségért ünnepségekért
translative ünnepséggé ünnepségekké
terminative ünnepségig ünnepségekig
essive-formal ünnepségként ünnepségekként
essive-modal
inessive ünnepségben ünnepségekben
superessive ünnepségen ünnepségeken
adessive ünnepségnél ünnepségeknél
illative ünnepségbe ünnepségekbe
sublative ünnepségre ünnepségekre
allative ünnepséghez ünnepségekhez
elative ünnepségből ünnepségekből
delative ünnepségről ünnepségekről
ablative ünnepségtől ünnepségektől
non-attributive
possessive – singular
ünnepségé ünnepségeké
non-attributive
possessive – plural
ünnepségéi ünnepségekéi
Possessive forms of ünnepség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ünnepségem ünnepségeim
2nd person sing. ünnepséged ünnepségeid
3rd person sing. ünnepsége ünnepségei
1st person plural ünnepségünk ünnepségeink
2nd person plural ünnepségetek ünnepségeitek
3rd person plural ünnepségük ünnepségeik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • ünnepség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.