Θελαβίβ
Ancient Greek
Etymology
Borrowed from Biblical Hebrew תֵּל אָבִיב (Tel 'Avív)
Pronunciation
- (4th CE Koine) IPA(key): /θe.laˈβiβ/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /θe.laˈviv/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /θe.laˈviv/
Proper noun
Θελᾱβίβ • (Thelābíb) f (indeclinable)
Inflection
| Case / # | Singular | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ἡ Θελᾱβίβ hē Thelābíb | ||||||||||||
| Genitive | τῆς Θελᾱβίβ tês Thelābíb | ||||||||||||
| Dative | τῇ Θελᾱβίβ tēî Thelābíb | ||||||||||||
| Accusative | τὴν Θελᾱβίβ tḕn Thelābíb | ||||||||||||
| Vocative | Θελᾱβίβ Thelābíb | ||||||||||||
| Notes: |
| ||||||||||||
Descendants
- Latin: Thēlābīb