άκλητος
Greek
Adjective
άκλητος • (áklitos) m (feminine ακάλεστη, neuter ακάλεστο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | άκλητος (áklitos) | άκλητη (ákliti) | άκλητο (áklito) | άκλητοι (áklitoi) | άκλητες (áklites) | άκλητα (áklita) | |
| genitive | άκλητου (áklitou) | άκλητης (áklitis) | άκλητου (áklitou) | άκλητων (ákliton) | άκλητων (ákliton) | άκλητων (ákliton) | |
| accusative | άκλητο (áklito) | άκλητη (ákliti) | άκλητο (áklito) | άκλητους (áklitous) | άκλητες (áklites) | άκλητα (áklita) | |
| vocative | άκλητε (áklite) | άκλητη (ákliti) | άκλητο (áklito) | άκλητοι (áklitoi) | άκλητες (áklites) | άκλητα (áklita) | |
Synonyms
- ακάλεστος (akálestos)