ακάλεστος
Greek
Adjective
ακάλεστος • (akálestos) m (feminine ακάλεστη, neuter ακάλεστο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ακάλεστος (akálestos) | ακάλεστη (akálesti) | ακάλεστο (akálesto) | ακάλεστοι (akálestoi) | ακάλεστες (akálestes) | ακάλεστα (akálesta) | |
| genitive | ακάλεστου (akálestou) | ακάλεστης (akálestis) | ακάλεστου (akálestou) | ακάλεστων (akáleston) | ακάλεστων (akáleston) | ακάλεστων (akáleston) | |
| accusative | ακάλεστο (akálesto) | ακάλεστη (akálesti) | ακάλεστο (akálesto) | ακάλεστους (akálestous) | ακάλεστες (akálestes) | ακάλεστα (akálesta) | |
| vocative | ακάλεστε (akáleste) | ακάλεστη (akálesti) | ακάλεστο (akálesto) | ακάλεστοι (akálestoi) | ακάλεστες (akálestes) | ακάλεστα (akálesta) | |
Synonyms
- άκλητος (áklitos)
Antonyms
- καλεσμένος (kalesménos)