αδίωκτος
See also: άδιωχτος
Greek
Adjective
αδίωκτος • (adíoktos) m (feminine αδίωκτη, neuter αδίωκτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αδίωκτος (adíoktos) | αδίωκτη (adíokti) | αδίωκτο (adíokto) | αδίωκτοι (adíoktoi) | αδίωκτες (adíoktes) | αδίωκτα (adíokta) | |
| genitive | αδίωκτου (adíoktou) | αδίωκτης (adíoktis) | αδίωκτου (adíoktou) | αδίωκτων (adíokton) | αδίωκτων (adíokton) | αδίωκτων (adíokton) | |
| accusative | αδίωκτο (adíokto) | αδίωκτη (adíokti) | αδίωκτο (adíokto) | αδίωκτους (adíoktous) | αδίωκτες (adíoktes) | αδίωκτα (adíokta) | |
| vocative | αδίωκτε (adíokte) | αδίωκτη (adíokti) | αδίωκτο (adíokto) | αδίωκτοι (adíoktoi) | αδίωκτες (adíoktes) | αδίωκτα (adíokta) | |
Related terms
- αδίκαστος (adíkastos, “untried”)
- see: αδικώ (adikó, “to wrong”)