αδεξιότητα
Greek
Etymology
αδέξιος (adéxios, “clumsy, awkward”) + -ότητα (-ótita, “-ty, -ness”). First attested 1859.
Noun
αδεξιότητα • (adexiótita) f (uncountable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | αδεξιότητα (adexiótita) | αδεξιότητες (adexiótites) |
| genitive | αδεξιότητας (adexiótitas) | αδεξιοτήτων (adexiotíton) |
| accusative | αδεξιότητα (adexiótita) | αδεξιότητες (adexiótites) |
| vocative | αδεξιότητα (adexiótita) | αδεξιότητες (adexiótites) |