διυλίζω

Ancient Greek

Alternative forms

Etymology

From δια- (dia-) +‎ ῡ̔λίζω (hūlízō).

Pronunciation

 

Verb

δῐῡλίζω • (dĭūlízō)

  1. to strain, filter
    • 360 BCE, Plato, Timaeus 69a:
      ὅτʼ οὖν δὴ τὰ νῦν οἷα τέκτοσιν ἡμῖν ὕλη παράκειται τὰ τῶν αἰτίων γένη διυλισμένα, ἐξ ὧν τὸν ἐπίλοιπον λόγον δεῖ συνυφανθῆναι, πάλιν ἐπʼ ἀρχὴν ἐπανέλθωμεν διὰ βραχέων, ταχύ τε εἰς ταὐτὸν πορευθῶμεν ὅθεν δεῦρο ἀφικόμεθα
      hót oûn dḕ tà nûn hoîa téktosin hēmîn húlē parákeitai tà tôn aitíōn génē diulisména, ex hôn tòn epíloipon lógon deî sunuphanthênai, pálin ep arkhḕn epanélthōmen dià brakhéōn, takhú te eis tautòn poreuthômen hóthen deûro aphikómetha
      (please add an English translation of this quotation)
    • Matthew 23-25:
      Οὐαὶ ὑμῖν, γραμματεῖς καὶ Φαρισαῖοι ὑποκριταί, ὅτι ἀποδεκατοῦτε τὸ ἡδύοσμον καὶ τὸ ἄνηθον καὶ τὸ κύμινον, καὶ ἀφήκατε τὰ βαρύτερα τοῦ νόμου, τὴν κρίσιν καὶ τὸ ἔλεος καὶ τὴν πίστιν· ταῦτα δὲ ἔδει ποιῆσαι κἀκεῖνα μὴ ἀφεῖναι. ὁδηγοὶ τυφλοί, διυλίζοντες τὸν κώνωπα τὴν δὲ κάμηλον καταπίνοντες.
      Ouaì humîn, grammateîs kaì Pharisaîoi hupokritaí, hóti apodekatoûte tò hēdúosmon kaì tò ánēthon kaì tò kúminon, kaì aphḗkate tà barútera toû nómou, tḕn krísin kaì tò éleos kaì tḕn pístin; taûta dè édei poiêsai kakeîna mḕ apheînai. hodēgoì tuphloí, diulízontes tòn kṓnōpa tḕn dè kámēlon katapínontes.
      (please add an English translation of this quotation)
    • Johannes Stobaeus, Anthologion 73:
      Διαφέρει δὲ ϑεὸς ἀνθρώπω ἀγαϑῶ, ὅτι ϑεὸς μὲν οὐ μόνον εἰλικρινῆ καὶ διυλισμέναν ἔχει τὰν ἀρετὰν ἀπὸ παντὸς τῶ ϑνατῶ πάϑεος, ἀλλὰ καὶ τὰν δύναμιν αὐτᾶς ἄτρυτον πέπαται καὶ ἀνυπεύϑυνον
      Diaphérei dè theòs anthrṓpō agathô, hóti theòs mèn ou mónon eilikrinê kaì diulisménan ékhei tàn aretàn apò pantòs tô thnatô pátheos, allà kaì tàn dúnamin autâs átruton pépatai kaì anupeúthunon
      (please add an English translation of this quotation)

Conjugation

Descendants

  • Greek: διυλίζω (diylízo)

References

Greek

Etymology

From Ancient Greek διυλίζω (diulízō).

Verb

διυλίζω • (diylízo) (past διύλισα, passive διυλίζομαι)

  1. to purify
    1. to refine, distill, crack (crude oil/petroleum)
    2. to filter, strain, refine (olive oil, vegetable oil)
    3. to refine (sugar)

Conjugation

This verb needs an inflection-table template.

References