δυνατώτερος

Ancient Greek

Pronunciation

 

Adjective

δῠνᾰτώτερος • (dŭnătṓterosm (feminine δῠνᾰτωτέρᾱ, neuter δῠνᾰτώτερον); first/second declension

  1. comparative degree of δῠνᾰτός (dŭnătós)

Declension