λουτιάω

Ancient Greek

Etymology

From λούω (loúō) +‎ -άω (-áō).

Pronunciation

 

Verb

λουτιάω • (loutiáō)

  1. to wish to bathe
    • 125 CE – 200 CE, Lucian, Lexiphanes 2:
      “κἀγώ,” ἦν δὲ ἐγώ, “τρίπαλαι λουτιῶ· οὐκ εὐπόρως τε γὰρ ἔχω καὶ τὰ ἀμφὶ τὴν τράμιν μαλακίζομαι ἐπʼ ἀστράβης ὀχηθείς.
      “kagṓ,” ên dè egṓ, “trípalai loutiô; ouk eupórōs te gàr ékhō kaì tà amphì tḕn trámin malakízomai ep astrábēs okhētheís.
      (please add an English translation of this quotation)

Conjugation

References