ξεινοκτονέω
Ancient Greek
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /kseː.nok.to.né.ɔː/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /ksi.nok.toˈne.o/
- (4th CE Koine) IPA(key): /ksi.nok.toˈne.o/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /ksi.nok.toˈne.o/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /ksi.nok.toˈne.o/
Verb
ξεινοκτονέω • (xeinoktonéō)
- Ionic form of ξενοκτονέω (xenoktonéō)
- 484 BCE – 425 BCE, Herodotus, The Histories 2.115:
- νῦν ὦν ἐπειδὴ περὶ πολλοῦ ἥγημαι μὴ ξεινοκτονέειν, γυναῖκα μὲν ταύτην καὶ τὰ χρήματα οὔ τοι προήσω ἀπάγεσθαι, ἀλλ᾽ αὐτὰ ἐγὼ τῷ Ἕλληνι ξείνῳ φυλάξω, ἐς ὃ ἂν αὐτὸς ἐλθὼν ἐκεῖνος ἀπαγαγέσθαι ἐθέλῃ: αὐτὸν δέ σε καὶ τοὺς σοὺς συμπλόους τριῶν ἡμερέων προαγορεύω ἐκ τῆς ἐμῆς γῆς ἐς ἄλλην τινὰ μετορμίζεσθαι, εἰ δὲ μή, ἅτε πολεμίους περιέψεσθαι.
- nûn ôn epeidḕ perì polloû hḗgēmai mḕ xeinoktonéein, gunaîka mèn taútēn kaì tà khrḗmata oú toi proḗsō apágesthai, all’ autà egṑ tōî Héllēni xeínōi phuláxō, es hò àn autòs elthṑn ekeînos apagagésthai ethélēi: autòn dé se kaì toùs soùs sumplóous triôn hēmeréōn proagoreúō ek tês emês gês es állēn tinà metormízesthai, ei dè mḗ, háte polemíous periépsesthai.
- (please add an English translation of this quotation)
- νῦν ὦν ἐπειδὴ περὶ πολλοῦ ἥγημαι μὴ ξεινοκτονέειν, γυναῖκα μὲν ταύτην καὶ τὰ χρήματα οὔ τοι προήσω ἀπάγεσθαι, ἀλλ᾽ αὐτὰ ἐγὼ τῷ Ἕλληνι ξείνῳ φυλάξω, ἐς ὃ ἂν αὐτὸς ἐλθὼν ἐκεῖνος ἀπαγαγέσθαι ἐθέλῃ: αὐτὸν δέ σε καὶ τοὺς σοὺς συμπλόους τριῶν ἡμερέων προαγορεύω ἐκ τῆς ἐμῆς γῆς ἐς ἄλλην τινὰ μετορμίζεσθαι, εἰ δὲ μή, ἅτε πολεμίους περιέψεσθαι.
Conjugation
| number | singular | dual | plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| first | second | third | second | third | first | second | third | ||||||
| active | indicative | ξεινοκτονέω | ξεινοκτονέεις | ξεινοκτονέει | ξεινοκτονέετον | ξεινοκτονέετον | ξεινοκτονέομεν | ξεινοκτονέετε | ξεινοκτονέουσῐ(ν) | ||||
| subjunctive | ξεινοκτονέω | ξεινοκτονέῃς | ξεινοκτονέῃ | ξεινοκτονέητον | ξεινοκτονέητον | ξεινοκτονέωμεν | ξεινοκτονέητε | ξεινοκτονέωσῐ(ν) | |||||
| optative | ξεινοκτονέοιμῐ | ξεινοκτονέοις | ξεινοκτονέοι | ξεινοκτονέοιτον | ξεινοκτονεοίτην | ξεινοκτονέοιμεν | ξεινοκτονέοιτε | ξεινοκτονέοιεν | |||||
| imperative | ξεινοκτόνεε | ξεινοκτονεέτω | ξεινοκτονέετον | ξεινοκτονεέτων | ξεινοκτονέετε | ξεινοκτονεόντων | |||||||
| middle/ passive |
indicative | ξεινοκτονέομαι | ξεινοκτονέεαι | ξεινοκτονέεται | ξεινοκτονέεσθον | ξεινοκτονέεσθον | ξεινοκτονεόμεθᾰ | ξεινοκτονέεσθε | ξεινοκτονέονται | ||||
| subjunctive | ξεινοκτονέωμαι | ξεινοκτονέηαι | ξεινοκτονέηται | ξεινοκτονέησθον | ξεινοκτονέησθον | ξεινοκτονεώμεθᾰ | ξεινοκτονέησθε | ξεινοκτονέωνται | |||||
| optative | ξεινοκτονεοίμην | ξεινοκτονέοιο | ξεινοκτονέοιτο | ξεινοκτονέοισθον | ξεινοκτονεοίσθην | ξεινοκτονεοίμεθᾰ | ξεινοκτονέοισθε | ξεινοκτονεοίᾰτο | |||||
| imperative | ξεινοκτονέευ | ξεινοκτονεέσθω | ξεινοκτονέεσθον | ξεινοκτονεέσθων | ξεινοκτονέεσθε | ξεινοκτονεέσθων | |||||||
| active | middle/passive | ||||||||||||
| infinitive | ξεινοκτονέειν | ξεινοκτονέεσθαι | |||||||||||
| participle | m | ξεινοκτονέων | ξεινοκτονεόμενος | ||||||||||
| f | ξεινοκτονέουσᾰ | ξεινοκτονεομένη | |||||||||||
| n | ξεινοκτονέον | ξεινοκτονεόμενον | |||||||||||
| Notes: | Dialects other than Attic are not well attested. Some forms are based on conjecture. Use with caution. For more details, see Appendix:Ancient Greek dialectal conjugation.
| ||||||||||||
| number | singular | dual | plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| first | second | third | second | third | first | second | third | ||||||
| active | indicative | ξεινοκτονέω | ξεινοκτονεῖς | ξεινοκτονεῖ | ξεινοκτονεῖτον | ξεινοκτονεῖτον | ξεινοκτονεῦμεν | ξεινοκτονεῖτε | ξεινοκτονεῦσῐ(ν) | ||||
| subjunctive | ξεινοκτονέω | ξεινοκτονῇς | ξεινοκτονῇ | ξεινοκτονῆτον | ξεινοκτονῆτον | ξεινοκτονέωμεν | ξεινοκτονῆτε | ξεινοκτονέωσῐ(ν) | |||||
| optative | ξεινοκτονέοιμι | ξεινοκτονέοις | ξεινοκτονέοι | ξεινοκτονέοιτον | ξεινοκτονεοίτην | ξεινοκτονέοιμεν | ξεινοκτονέοιτε | ξεινοκτονέοιεν | |||||
| imperative | ξεινοκτόνει | ξεινοκτονείτω | ξεινοκτονεῖτον | ξεινοκτονείτων | ξεινοκτονεῖτε | ξεινοκτονεύντων | |||||||
| middle/ passive |
indicative | ξεινοκτονεῦμαι | ξεινοκτονῇ | ξεινοκτονεῖται | ξεινοκτονεῖσθον | ξεινοκτονεῖσθον | ξεινοκτονεύμεθᾰ | ξεινοκτονεῖσθε | ξεινοκτονεῦνται | ||||
| subjunctive | ξεινοκτονέωμαι | ξεινοκτονῇ | ξεινοκτονῆται | ξεινοκτονῆσθον | ξεινοκτονῆσθον | ξεινοκτονεώμεθᾰ | ξεινοκτονῆσθε | ξεινοκτονέωνται | |||||
| optative | ξεινοκτονεοίμην | ξεινοκτονέοιο | ξεινοκτονέοιτο | ξεινοκτονέοισθον | ξεινοκτονεοίσθην | ξεινοκτονεοίμεθᾰ | ξεινοκτονέοισθε | ξεινοκτονεοίᾰτο | |||||
| imperative | ξεινοκτονεῦ | ξεινοκτονείσθω | ξεινοκτονεῖσθον | ξεινοκτονείσθων | ξεινοκτονεῖσθε | ξεινοκτονείσθων | |||||||
| active | middle/passive | ||||||||||||
| infinitive | ξεινοκτονεῖν | ξεινοκτονεῖσθαι | |||||||||||
| participle | m | ξεινοκτονέων | ξεινοκτονεύμενος | ||||||||||
| f | ξεινοκτονεῦσᾰ | ξεινοκτονευμένη | |||||||||||
| n | ξεινοκτονεῦν | ξεινοκτονεύμενον | |||||||||||
| Notes: | Dialects other than Attic are not well attested. Some forms are based on conjecture. Use with caution. For more details, see Appendix:Ancient Greek dialectal conjugation.
| ||||||||||||
References
- “ξενοκτονέω”, in Liddell & Scott (1940) A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- ξενοκτονέω in Bailly, Anatole (1935) Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- ξενοκτονέω, in ΛΟΓΕΙΟΝ [Logeion] Dictionaries for Ancient Greek and Latin (in English, French, Spanish, German, Dutch and Chinese), University of Chicago, since 2011