σιγάω

Ancient Greek

Etymology

From σῑγή (sīgḗ) +‎ -ᾰ́ω (-ắō).

Pronunciation

 

Verb

σῑγᾰ́ω • (sīgắō)

  1. to be silent, to be still
    1. (figuratively)
  2. (transitive) to hold silent, keep secret

Inflection

Derived terms

  • ἀποσῑγάω (aposīgáō)
  • ἀσῑγησίᾱ (asīgēsíā)
  • ἀσίγητος (asígētos)
  • ἐκσῑγάομαι (eksīgáomai)
  • κᾰτᾰσῑγάω (kătăsīgáō)
  • πᾰρᾰσῑγάω (părăsīgáō)
  • ὑποσῑγάω (huposīgáō)
  • σῑγάζω (sīgázō)
  • σῑγηλός (sīgēlós)
  • σῑγητέον (sīgētéon)
  • σῑγητής (sīgētḗs)
  • σῑγητῐκός (sīgētĭkós)

References