τάκω

Ancient Greek

Etymology

From Proto-Indo-European *teh₂- (to melt).

Pronunciation

 

Verb

τᾱ́κω • (tā́kō)

  1. Doric form of τήκω (tḗkō)
    • 300 BCE – 200 BCE, Theocritus, Idylls 1.66-69:
      πᾷ ποκʼ ἄρʼ ἦσθʼ, ὅκα Δάφνις ἐτάκετο, πᾷ ποκα Νύμφαι; ἢ κατὰ Πηνειῶ καλὰ τέμπεα; ἢ κατὰ Πίνδω; οὐ γὰρ δὴ ποταμοῖο μέγαν ῥόον εἴχετʼ Ἀνάπω, οὐδʼ Αἴτνας σκοπιάν, οὐδʼ Ἄκιδος ἱερὸν ὕδωρ.
      pāî pok ár êsth, hóka Dáphnis etáketo, pāî poka Númphai? ḕ katà Pēneiô kalà témpea? ḕ katà Píndō? ou gàr dḕ potamoîo mégan rhóon eíkhet Anápō, oud Aítnas skopián, oud Ákidos hieròn húdōr.
      (please add an English translation of this quotation)
    • 300 BCE – 200 BCE, Theocritus, Idylls 2.25-29:
      κἠξαπίνας ἅφθη, κοὐδὲ σποδὸν εἴδομες αὐτᾶς, οὕτω τοι καὶ Δέλφις ἐνὶ φλογὶ σάρκʼ ἀμαθύνοι. ἶυγξ, ἕλκε τὺ τῆνον ἐμὸν ποτὶ δῶμα τὸν ἄνδρα. ὡς τοῦτον τὸν κηρὸν ἐγὼ σὺν δαίμονι τάκω, ὣς τάκοιθʼ ὑπʼ ἔρωτος ὁ Μύνδιος αὐτίκα Δέλφις.
      kēxapínas háphthē, koudè spodòn eídomes autâs, hoútō toi kaì Délphis enì phlogì sárk amathúnoi. îunx, hélke tù tênon emòn potì dôma tòn ándra. hōs toûton tòn kēròn egṑ sùn daímoni tákō, hṑs tákoith hup érōtos ho Múndios autíka Délphis.
      (please add an English translation of this quotation)

Usage notes

The Imperfect form ἐτάκευ (etákeu) and the future form ταξεῖς (taxeîs) are attested.

Conjugation

References