ἀδηλόω

Ancient Greek

Etymology

From ἄδηλος (ádēlos) +‎ -όω (-óō).

Pronunciation

 

Verb

ἀδηλόω • (adēlóō) (Heraclean, Koine)

  1. to render, make invisible
    • Philo, On the Special Laws 3.310:
      ἴθι δὴ ἔκπινε ποτὸν ἐλέγχου, ὃ τὰ κεκρυμμένα νῦν καὶ ἀδηλούμενα ἀπαμφιάσει καὶ ἀπογυμνώσει.
      íthi dḕ ékpine potòn elénkhou, hò tà kekrumména nûn kaì adēloúmena apamphiásei kaì apogumnṓsei.
      (please add an English translation of this quotation)
  2. (passive voice) to be obliterated
    • Heraclean Tablets 14.645:
      ἀνχωρίξαντες ἀπὸ τᾶν ἀποροᾶν ἐς τὰν ϝιδίαν γᾶν, ℎως μὴ καταλυμακωθὴς ἀδηλωθείη καθὼς τοὶ ἔμπροσθα ὄροι· ἄλλον δὲ ἐπὶ τῶ ἀντόμω τῶ πὰρ τὰ Φιντία ἄγοντος ἐστάσαμες πὰρ τὰν βυβλίαν καὶ τὰν διώρυγα, ἀνχωρίξαντες ℎωσαύτως ἐς τὰν ϝιδίαν γᾶν ταν
      ankhōríxantes apò tân aporoân es tàn widían gân, ℎōs mḕ katalumakōthḕs adēlōtheíē kathṑs toì émprostha óroi; állon dè epì tô antómō tô pàr tà Phintía ágontos estásames pàr tàn bublían kaì tàn diṓruga, ankhōríxantes ℎōsaútōs es tàn widían gân tan
      (please add an English translation of this quotation)

Conjugation

References