bélelt
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbeːlɛlt]
- Hyphenation: bé‧lelt
- Rhymes: -ɛlt
Verb
bélelt
- third-person singular indicative past indefinite of bélel
Participle
bélelt
- past participle of bélel
Adjective
bélelt (comparative béleltebb, superlative legbéleltebb)
- lined, padded (having a lining, an inner layer or covering)
- prémmel bélelt kabát ― a coat lined with fur, a fur-lined coat
- filled, loaded
- jól bélelt erszény ― a well-furnished purse
- (figuratively) In the expression: búval bélelt (sad, gloomy), literally: "lined with sorrow".
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | bélelt | béleltek |
| accusative | béleltet | bélelteket |
| dative | béleltnek | bélelteknek |
| instrumental | bélelttel | béleltekkel |
| causal-final | béleltért | béleltekért |
| translative | béleltté | béleltekké |
| terminative | béleltig | béleltekig |
| essive-formal | béleltként | béleltekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | béleltben | béleltekben |
| superessive | bélelten | bélelteken |
| adessive | béleltnél | bélelteknél |
| illative | béleltbe | béleltekbe |
| sublative | béleltre | béleltekre |
| allative | bélelthez | béleltekhez |
| elative | béleltből | béleltekből |
| delative | béleltről | béleltekről |
| ablative | bélelttől | béleltektől |
| non-attributive possessive – singular |
bélelté | bélelteké |
| non-attributive possessive – plural |
béleltéi | béleltekéi |
Derived terms
Compound words
Further reading
- bélelt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- bélelt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).