bűntelen

Hungarian

Etymology

From bűn (sin) +‎ -telen (-less, without, privative adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbyːntɛlɛn]
  • Hyphenation: bűn‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

bűntelen (comparative bűntelenebb, superlative legbűntelenebb)

  1. guiltless, sinless, innocent (free of wrongdoing or committing crime)
    Synonyms: ártatlan, vétlen
  2. pure (free of immoral behavior or qualities)
    Synonyms: romlatlan, tiszta

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative bűntelen bűntelenek
accusative bűntelent bűnteleneket
dative bűntelennek bűnteleneknek
instrumental bűntelennel bűntelenekkel
causal-final bűntelenért bűntelenekért
translative bűntelenné bűntelenekké
terminative bűntelenig bűntelenekig
essive-formal bűntelenként bűntelenekként
essive-modal bűntelenül
inessive bűntelenben bűntelenekben
superessive bűntelenen bűnteleneken
adessive bűntelennél bűnteleneknél
illative bűntelenbe bűntelenekbe
sublative bűntelenre bűntelenekre
allative bűntelenhez bűntelenekhez
elative bűntelenből bűntelenekből
delative bűntelenről bűntelenekről
ablative bűntelentől bűntelenektől
non-attributive
possessive – singular
bűntelené bűnteleneké
non-attributive
possessive – plural
bűntelenéi bűntelenekéi

Derived terms

  • bűntelenség

Adverb

bűntelen

  1. (archaic, rare, literary) synonym of bűntelenül (guiltlessly, sinlessly)

Further reading

  • bűntelen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • bűntelen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).