bűvös
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Turkic language + -ös (adjective-forming suffix). Compare Turkish büyü (“magic, spell”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbyːvøʃ]
Audio: (file) - Hyphenation: bű‧vös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
bűvös (comparative bűvösebb, superlative legbűvösebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | bűvös | bűvösek |
| accusative | bűvöst bűvöset |
bűvöseket |
| dative | bűvösnek | bűvöseknek |
| instrumental | bűvössel | bűvösekkel |
| causal-final | bűvösért | bűvösekért |
| translative | bűvössé | bűvösekké |
| terminative | bűvösig | bűvösekig |
| essive-formal | bűvösként | bűvösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bűvösben | bűvösekben |
| superessive | bűvösön | bűvöseken |
| adessive | bűvösnél | bűvöseknél |
| illative | bűvösbe | bűvösekbe |
| sublative | bűvösre | bűvösekre |
| allative | bűvöshöz | bűvösekhez |
| elative | bűvösből | bűvösekből |
| delative | bűvösről | bűvösekről |
| ablative | bűvöstől | bűvösektől |
| non-attributive possessive – singular |
bűvösé | bűvöseké |
| non-attributive possessive – plural |
bűvöséi | bűvösekéi |
Derived terms
- bűvösen
- bűvösség
Expressions
Related terms
References
- ^ bűvös in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- bűvös in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- bűvös in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).