desztillál

Hungarian

Etymology

From Latin destillare.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdɛstilːaːl]
  • Hyphenation: desz‧til‧lál
  • Rhymes: -aːl

Verb

desztillál

  1. (transitive, chemistry) to distill
    Synonym: lepárol

Conjugation

Conjugation of desztillál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. desztillálok desztillálsz desztillál desztillálunk desztilláltok desztillálnak
def. desztillálom desztillálod desztillálja desztilláljuk desztilláljátok desztillálják
2nd obj desztillállak
past indef. desztilláltam desztilláltál desztillált desztilláltunk desztilláltatok desztilláltak
def. desztilláltam desztilláltad desztillálta desztilláltuk desztilláltátok desztillálták
2nd obj desztilláltalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. desztillálni fog.
archaic
preterite
indef. desztillálék desztillálál desztillála desztillálánk desztillálátok desztillálának
def. desztillálám desztillálád desztillálá desztillálánk desztillálátok desztillálák
2nd obj desztillálálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. desztillál vala, desztillált vala/volt.
archaic future indef. desztillálandok desztillálandasz desztilláland desztillálandunk desztillálandotok desztillálandanak
def. desztillálandom desztillálandod desztillálandja desztillálandjuk desztillálandjátok desztillálandják
2nd obj desztillálandalak
condi­tional pre­sent indef. desztillálnék desztillálnál desztillálna desztillálnánk desztillálnátok desztillálnának
def. desztillálnám desztillálnád desztillálná desztillálnánk
(or desztillálnók)
desztillálnátok desztillálnák
2nd obj desztillálnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. desztillált volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. desztilláljak desztillálj or
desztilláljál
desztilláljon desztilláljunk desztilláljatok desztilláljanak
def. desztilláljam desztilláld or
desztilláljad
desztillálja desztilláljuk desztilláljátok desztillálják
2nd obj desztilláljalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. desztillált légyen
infinitive desztillálni desztillálnom desztillálnod desztillálnia desztillálnunk desztillálnotok desztillálniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
desztillálás desztilláló desztillált desztillálandó desztillálva (desztillálván) desztilláltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of desztillál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. desztillálhatok desztillálhatsz desztillálhat desztillálhatunk desztillálhattok desztillálhatnak
def. desztillálhatom desztillálhatod desztillálhatja desztillálhatjuk desztillálhatjátok desztillálhatják
2nd obj desztillálhatlak
past indef. desztillálhattam desztillálhattál desztillálhatott desztillálhattunk desztillálhattatok desztillálhattak
def. desztillálhattam desztillálhattad desztillálhatta desztillálhattuk desztillálhattátok desztillálhatták
2nd obj desztillálhattalak
archaic
preterite
indef. desztillálhaték desztillálhatál desztillálhata desztillálhatánk desztillálhatátok desztillálhatának
def. desztillálhatám desztillálhatád desztillálhatá desztillálhatánk desztillálhatátok desztillálhaták
2nd obj desztillálhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. desztillálhat vala, desztillálhatott vala/volt.
archaic future indef. desztillálhatandok
or desztillálandhatok
desztillálhatandasz
or desztillálandhatsz
desztillálhatand
or desztillálandhat
desztillálhatandunk
or desztillálandhatunk
desztillálhatandotok
or desztillálandhattok
desztillálhatandanak
or desztillálandhatnak
def. desztillálhatandom
or desztillálandhatom
desztillálhatandod
or desztillálandhatod
desztillálhatandja
or desztillálandhatja
desztillálhatandjuk
or desztillálandhatjuk
desztillálhatandjátok
or desztillálandhatjátok
desztillálhatandják
or desztillálandhatják
2nd obj desztillálhatandalak
or desztillálandhatlak
condi­tional pre­sent indef. desztillálhatnék desztillálhatnál desztillálhatna desztillálhatnánk desztillálhatnátok desztillálhatnának
def. desztillálhatnám desztillálhatnád desztillálhatná desztillálhatnánk
(or desztillálhatnók)
desztillálhatnátok desztillálhatnák
2nd obj desztillálhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. desztillálhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. desztillálhassak desztillálhass or
desztillálhassál
desztillálhasson desztillálhassunk desztillálhassatok desztillálhassanak
def. desztillálhassam desztillálhasd or
desztillálhassad
desztillálhassa desztillálhassuk desztillálhassátok desztillálhassák
2nd obj desztillálhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. desztillálhatott légyen
infinitive (desztillálhatni) (desztillálhatnom) (desztillálhatnod) (desztillálhatnia) (desztillálhatnunk) (desztillálhatnotok) (desztillálhatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
desztillálható desztillálhatatlan (desztillálhatva / desztillálhatván)

Derived terms

  • desztillálás
  • desztilláció

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • desztillál in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • desztillál in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).