divatjamúlt
Hungarian
Etymology
From divatja + múlt, from divat (“fashion”) + -ja (possessive suffix) + múlik (“to pass”) + -t (past-participle suffix), literally: “its fashion passed”.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdivɒcːɒmuːlt]
- Hyphenation: di‧vat‧ja‧múlt
- Rhymes: -uːlt
Adjective
divatjamúlt (not comparable)
- old-fashioned, outmoded
- Synonyms: elavult, idejétmúlt
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | divatjamúlt | divatjamúltak |
| accusative | divatjamúltat | divatjamúltakat |
| dative | divatjamúltnak | divatjamúltaknak |
| instrumental | divatjamúlttal | divatjamúltakkal |
| causal-final | divatjamúltért | divatjamúltakért |
| translative | divatjamúlttá | divatjamúltakká |
| terminative | divatjamúltig | divatjamúltakig |
| essive-formal | divatjamúltként | divatjamúltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | divatjamúltban | divatjamúltakban |
| superessive | divatjamúlton | divatjamúltakon |
| adessive | divatjamúltnál | divatjamúltaknál |
| illative | divatjamúltba | divatjamúltakba |
| sublative | divatjamúltra | divatjamúltakra |
| allative | divatjamúlthoz | divatjamúltakhoz |
| elative | divatjamúltból | divatjamúltakból |
| delative | divatjamúltról | divatjamúltakról |
| ablative | divatjamúlttól | divatjamúltaktól |
| non-attributive possessive – singular |
divatjamúlté | divatjamúltaké |
| non-attributive possessive – plural |
divatjamúltéi | divatjamúltakéi |
Further reading
- divatjamúlt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- divatjamúlt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).