egybevágó
Hungarian
Etymology
egybevág + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟbɛvaːɡoː]
- Hyphenation: egy‧be‧vá‧gó
- Rhymes: -ɡoː
Participle
egybevágó
- present participle of egybevág
Adjective
egybevágó (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | egybevágó | egybevágók egybevágóak |
| accusative | egybevágót | egybevágókat egybevágóakat |
| dative | egybevágónak | egybevágóknak egybevágóaknak |
| instrumental | egybevágóval | egybevágókkal egybevágóakkal |
| causal-final | egybevágóért | egybevágókért egybevágóakért |
| translative | egybevágóvá | egybevágókká egybevágóakká |
| terminative | egybevágóig | egybevágókig egybevágóakig |
| essive-formal | egybevágóként | egybevágókként egybevágóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egybevágóban | egybevágókban egybevágóakban |
| superessive | egybevágón | egybevágókon egybevágóakon |
| adessive | egybevágónál | egybevágóknál egybevágóaknál |
| illative | egybevágóba | egybevágókba egybevágóakba |
| sublative | egybevágóra | egybevágókra egybevágóakra |
| allative | egybevágóhoz | egybevágókhoz egybevágóakhoz |
| elative | egybevágóból | egybevágókból egybevágóakból |
| delative | egybevágóról | egybevágókról egybevágóakról |
| ablative | egybevágótól | egybevágóktól egybevágóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
egybevágóé | egybevágóké egybevágóaké |
| non-attributive possessive – plural |
egybevágóéi | egybevágókéi egybevágóakéi |
Derived terms
- egybevágóság
Further reading
- egybevágó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- egybevágó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).