egyenetlen
Hungarian
Etymology
From the obsolete noun egyen (“flat ground”) + -etlen, from egy (“one”) + -en (“case suffix”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟɛnɛtlɛn]
- Hyphenation: egye‧net‧len
Adjective
egyenetlen (comparative egyenetlenebb, superlative legegyenetlenebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | egyenetlen | egyenetlenek |
| accusative | egyenetlent | egyenetleneket |
| dative | egyenetlennek | egyenetleneknek |
| instrumental | egyenetlennel | egyenetlenekkel |
| causal-final | egyenetlenért | egyenetlenekért |
| translative | egyenetlenné | egyenetlenekké |
| terminative | egyenetlenig | egyenetlenekig |
| essive-formal | egyenetlenként | egyenetlenekként |
| essive-modal | egyenetlenül | — |
| inessive | egyenetlenben | egyenetlenekben |
| superessive | egyenetlenen | egyenetleneken |
| adessive | egyenetlennél | egyenetleneknél |
| illative | egyenetlenbe | egyenetlenekbe |
| sublative | egyenetlenre | egyenetlenekre |
| allative | egyenetlenhez | egyenetlenekhez |
| elative | egyenetlenből | egyenetlenekből |
| delative | egyenetlenről | egyenetlenekről |
| ablative | egyenetlentől | egyenetlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
egyenetlené | egyenetleneké |
| non-attributive possessive – plural |
egyenetlenéi | egyenetlenekéi |
Derived terms
References
- ^ egyenetlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- egyenetlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- egyenetlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).