előítélet
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛløːjiːteːlɛt]
- Hyphenation: elő‧íté‧let
Noun
előítélet (plural előítéletek)
- prejudice (adverse judgement formed beforehand)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | előítélet | előítéletek |
| accusative | előítéletet | előítéleteket |
| dative | előítéletnek | előítéleteknek |
| instrumental | előítélettel | előítéletekkel |
| causal-final | előítéletért | előítéletekért |
| translative | előítéletté | előítéletekké |
| terminative | előítéletig | előítéletekig |
| essive-formal | előítéletként | előítéletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | előítéletben | előítéletekben |
| superessive | előítéleten | előítéleteken |
| adessive | előítéletnél | előítéleteknél |
| illative | előítéletbe | előítéletekbe |
| sublative | előítéletre | előítéletekre |
| allative | előítélethez | előítéletekhez |
| elative | előítéletből | előítéletekből |
| delative | előítéletről | előítéletekről |
| ablative | előítélettől | előítéletektől |
| non-attributive possessive – singular |
előítéleté | előítéleteké |
| non-attributive possessive – plural |
előítéletéi | előítéletekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | előítéletem | előítéleteim |
| 2nd person sing. | előítéleted | előítéleteid |
| 3rd person sing. | előítélete | előítéletei |
| 1st person plural | előítéletünk | előítéleteink |
| 2nd person plural | előítéletetek | előítéleteitek |
| 3rd person plural | előítéletük | előítéleteik |
Further reading
- előítélet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- előítélet in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).