ellenfél
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlːɛɱfeːl]
- Hyphenation: el‧len‧fél
- Rhymes: -eːl
Noun
ellenfél (plural ellenfelek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ellenfél | ellenfelek |
| accusative | ellenfelet | ellenfeleket |
| dative | ellenfélnek | ellenfeleknek |
| instrumental | ellenféllel | ellenfelekkel |
| causal-final | ellenfélért | ellenfelekért |
| translative | ellenféllé | ellenfelekké |
| terminative | ellenfélig | ellenfelekig |
| essive-formal | ellenfélként | ellenfelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ellenfélben | ellenfelekben |
| superessive | ellenfélen | ellenfeleken |
| adessive | ellenfélnél | ellenfeleknél |
| illative | ellenfélbe | ellenfelekbe |
| sublative | ellenfélre | ellenfelekre |
| allative | ellenfélhez | ellenfelekhez |
| elative | ellenfélből | ellenfelekből |
| delative | ellenfélről | ellenfelekről |
| ablative | ellenféltől | ellenfelektől |
| non-attributive possessive – singular |
ellenfélé | ellenfeleké |
| non-attributive possessive – plural |
ellenféléi | ellenfelekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | ellenfelem | ellenfeleim |
| 2nd person sing. | ellenfeled | ellenfeleid |
| 3rd person sing. | ellenfele | ellenfelei |
| 1st person plural | ellenfelünk | ellenfeleink |
| 2nd person plural | ellenfeletek | ellenfeleitek |
| 3rd person plural | ellenfelük | ellenfeleik |
Further reading
- ellenfél in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- ellenfél in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).