elvetemült

Hungarian

Etymology

First attested in 1793. From elvetemül (to warp, to become out of shape; to decay morally, to degenerate) +‎ -t (past tense and past participle suffix), from el- +‎ vetemül, from the obsolete vetemik (to warp, to stoop) +‎ -ül (reflexive verb-forming suffix), ultimately derived from vet.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛlvɛtɛmylt]
  • Hyphenation: el‧ve‧te‧mült

Adjective

elvetemült (comparative elvetemültebb, superlative legelvetemültebb)

  1. heinous, base, vile, wicked, ignoble (morally contemptible)
    Synonyms: aljas, alávaló, gonosz

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative elvetemült elvetemültek
accusative elvetemültet elvetemülteket
dative elvetemültnek elvetemülteknek
instrumental elvetemülttel elvetemültekkel
causal-final elvetemültért elvetemültekért
translative elvetemültté elvetemültekké
terminative elvetemültig elvetemültekig
essive-formal elvetemültként elvetemültekként
essive-modal
inessive elvetemültben elvetemültekben
superessive elvetemültön elvetemülteken
adessive elvetemültnél elvetemülteknél
illative elvetemültbe elvetemültekbe
sublative elvetemültre elvetemültekre
allative elvetemülthöz elvetemültekhez
elative elvetemültből elvetemültekből
delative elvetemültről elvetemültekről
ablative elvetemülttől elvetemültektől
non-attributive
possessive – singular
elvetemülté elvetemülteké
non-attributive
possessive – plural
elvetemültéi elvetemültekéi

Derived terms

  • elvetemülten
  • elvetemültség

References

  1. ^ elvetemült in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • elvetemült in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • elvetemült in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).