fájó
Hungarian
Etymology
fáj (“to hurt, ache”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfaːjoː]
- Hyphenation: fá‧jó
- Rhymes: -joː
Participle
fájó
- present participle of fáj
Adjective
fájó (comparative fájóbb, superlative legfájóbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | fájó | fájók fájóak |
| accusative | fájót | fájókat fájóakat |
| dative | fájónak | fájóknak fájóaknak |
| instrumental | fájóval | fájókkal fájóakkal |
| causal-final | fájóért | fájókért fájóakért |
| translative | fájóvá | fájókká fájóakká |
| terminative | fájóig | fájókig fájóakig |
| essive-formal | fájóként | fájókként fájóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fájóban | fájókban fájóakban |
| superessive | fájón | fájókon fájóakon |
| adessive | fájónál | fájóknál fájóaknál |
| illative | fájóba | fájókba fájóakba |
| sublative | fájóra | fájókra fájóakra |
| allative | fájóhoz | fájókhoz fájóakhoz |
| elative | fájóból | fájókból fájóakból |
| delative | fájóról | fájókról fájóakról |
| ablative | fájótól | fájóktól fájóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
fájóé | fájóké fájóaké |
| non-attributive possessive – plural |
fájóéi | fájókéi fájóakéi |
Derived terms
- fájóan, fájón
Further reading
- fájó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- fájó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).