félelmetes
Hungarian
Etymology
From the verb fél (“to fear”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfeːlɛlmɛtɛʃ]
- Hyphenation: fé‧lel‧me‧tes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
félelmetes (comparative félelmetesebb, superlative legfélelmetesebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | félelmetes | félelmetesek |
| accusative | félelmeteset félelmetest |
félelmeteseket |
| dative | félelmetesnek | félelmeteseknek |
| instrumental | félelmetessel | félelmetesekkel |
| causal-final | félelmetesért | félelmetesekért |
| translative | félelmetessé | félelmetesekké |
| terminative | félelmetesig | félelmetesekig |
| essive-formal | félelmetesként | félelmetesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | félelmetesben | félelmetesekben |
| superessive | félelmetesen | félelmeteseken |
| adessive | félelmetesnél | félelmeteseknél |
| illative | félelmetesbe | félelmetesekbe |
| sublative | félelmetesre | félelmetesekre |
| allative | félelmeteshez | félelmetesekhez |
| elative | félelmetesből | félelmetesekből |
| delative | félelmetesről | félelmetesekről |
| ablative | félelmetestől | félelmetesektől |
| non-attributive possessive – singular |
félelmetesé | félelmeteseké |
| non-attributive possessive – plural |
félelmeteséi | félelmetesekéi |
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- félelmetes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.