rémisztő
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈreːmistøː]
- Hyphenation: ré‧misz‧tő
- Rhymes: -tøː
Participle
rémisztő
- present participle of rémiszt
Adjective
rémisztő (comparative rémisztőbb, superlative legrémisztőbb)
- scary, frightening, terrifying
- Synonyms: ijesztő, rémítő
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | rémisztő | rémisztők rémisztőek |
| accusative | rémisztőt | rémisztőket rémisztőeket |
| dative | rémisztőnek | rémisztőknek rémisztőeknek |
| instrumental | rémisztővel | rémisztőkkel rémisztőekkel |
| causal-final | rémisztőért | rémisztőkért rémisztőekért |
| translative | rémisztővé | rémisztőkké rémisztőekké |
| terminative | rémisztőig | rémisztőkig rémisztőekig |
| essive-formal | rémisztőként | rémisztőkként rémisztőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rémisztőben | rémisztőkben rémisztőekben |
| superessive | rémisztőn | rémisztőkön rémisztőeken |
| adessive | rémisztőnél | rémisztőknél rémisztőeknél |
| illative | rémisztőbe | rémisztőkbe rémisztőekbe |
| sublative | rémisztőre | rémisztőkre rémisztőekre |
| allative | rémisztőhöz | rémisztőkhöz rémisztőekhez |
| elative | rémisztőből | rémisztőkből rémisztőekből |
| delative | rémisztőről | rémisztőkről rémisztőekről |
| ablative | rémisztőtől | rémisztőktől rémisztőektől |
| non-attributive possessive – singular |
rémisztőé | rémisztőké rémisztőeké |
| non-attributive possessive – plural |
rémisztőéi | rémisztőkéi rémisztőekéi |
Further reading
- rémisztő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.