rémisztőbb
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈreːmistøːbː]
- Hyphenation: ré‧misz‧tőbb
Adjective
rémisztőbb
- comparative degree of rémisztő
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | rémisztőbb | rémisztőbbek |
| accusative | rémisztőbbet | rémisztőbbeket |
| dative | rémisztőbbnek | rémisztőbbeknek |
| instrumental | rémisztőbbel | rémisztőbbekkel |
| causal-final | rémisztőbbért | rémisztőbbekért |
| translative | rémisztőbbé | rémisztőbbekké |
| terminative | rémisztőbbig | rémisztőbbekig |
| essive-formal | rémisztőbbként | rémisztőbbekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rémisztőbben | rémisztőbbekben |
| superessive | rémisztőbbön | rémisztőbbeken |
| adessive | rémisztőbbnél | rémisztőbbeknél |
| illative | rémisztőbbe | rémisztőbbekbe |
| sublative | rémisztőbbre | rémisztőbbekre |
| allative | rémisztőbbhöz | rémisztőbbekhez |
| elative | rémisztőbből | rémisztőbbekből |
| delative | rémisztőbbről | rémisztőbbekről |
| ablative | rémisztőbbtől | rémisztőbbektől |
| non-attributive possessive – singular |
rémisztőbbé | rémisztőbbeké |
| non-attributive possessive – plural |
rémisztőbbéi | rémisztőbbekéi |