féltékenység
Hungarian
Etymology
féltékeny (“jealous”) + -ség (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfeːlteːkɛɲʃeːɡ]
- Hyphenation: fél‧té‧keny‧ség
Noun
féltékenység (usually uncountable, plural féltékenységek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | féltékenység | féltékenységek |
| accusative | féltékenységet | féltékenységeket |
| dative | féltékenységnek | féltékenységeknek |
| instrumental | féltékenységgel | féltékenységekkel |
| causal-final | féltékenységért | féltékenységekért |
| translative | féltékenységgé | féltékenységekké |
| terminative | féltékenységig | féltékenységekig |
| essive-formal | féltékenységként | féltékenységekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | féltékenységben | féltékenységekben |
| superessive | féltékenységen | féltékenységeken |
| adessive | féltékenységnél | féltékenységeknél |
| illative | féltékenységbe | féltékenységekbe |
| sublative | féltékenységre | féltékenységekre |
| allative | féltékenységhez | féltékenységekhez |
| elative | féltékenységből | féltékenységekből |
| delative | féltékenységről | féltékenységekről |
| ablative | féltékenységtől | féltékenységektől |
| non-attributive possessive – singular |
féltékenységé | féltékenységeké |
| non-attributive possessive – plural |
féltékenységéi | féltékenységekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | féltékenységem | féltékenységeim |
| 2nd person sing. | féltékenységed | féltékenységeid |
| 3rd person sing. | féltékenysége | féltékenységei |
| 1st person plural | féltékenységünk | féltékenységeink |
| 2nd person plural | féltékenységetek | féltékenységeitek |
| 3rd person plural | féltékenységük | féltékenységeik |
Derived terms
Further reading
- féltékenység in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.