főnévragozás
Hungarian
Etymology
főnév (“noun”) + ragozás (“inflection”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈføːneːvrɒɡozaːʃ]
- Hyphenation: fő‧név‧ra‧go‧zás
- Rhymes: -aːʃ
Noun
főnévragozás (plural főnévragozások)
- (grammar) declension (the act of declining a noun)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | főnévragozás | főnévragozások |
| accusative | főnévragozást | főnévragozásokat |
| dative | főnévragozásnak | főnévragozásoknak |
| instrumental | főnévragozással | főnévragozásokkal |
| causal-final | főnévragozásért | főnévragozásokért |
| translative | főnévragozássá | főnévragozásokká |
| terminative | főnévragozásig | főnévragozásokig |
| essive-formal | főnévragozásként | főnévragozásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | főnévragozásban | főnévragozásokban |
| superessive | főnévragozáson | főnévragozásokon |
| adessive | főnévragozásnál | főnévragozásoknál |
| illative | főnévragozásba | főnévragozásokba |
| sublative | főnévragozásra | főnévragozásokra |
| allative | főnévragozáshoz | főnévragozásokhoz |
| elative | főnévragozásból | főnévragozásokból |
| delative | főnévragozásról | főnévragozásokról |
| ablative | főnévragozástól | főnévragozásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
főnévragozásé | főnévragozásoké |
| non-attributive possessive – plural |
főnévragozáséi | főnévragozásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | főnévragozásom | főnévragozásaim |
| 2nd person sing. | főnévragozásod | főnévragozásaid |
| 3rd person sing. | főnévragozása | főnévragozásai |
| 1st person plural | főnévragozásunk | főnévragozásaink |
| 2nd person plural | főnévragozásotok | főnévragozásaitok |
| 3rd person plural | főnévragozásuk | főnévragozásaik |