főnév
Hungarian
Etymology
From fő (“main”) + név (“name”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈføːneːv]
Audio: (file) - Hyphenation: fő‧név
- Rhymes: -eːv
Noun
főnév (plural főnevek)
- (grammar) substantive, noun (strict sense)
- Hyponyms: tulajdonnév, köznév
- Coordinate terms: melléknév, számnév
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | főnév | főnevek |
| accusative | főnevet | főneveket |
| dative | főnévnek | főneveknek |
| instrumental | főnévvel | főnevekkel |
| causal-final | főnévért | főnevekért |
| translative | főnévvé | főnevekké |
| terminative | főnévig | főnevekig |
| essive-formal | főnévként | főnevekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | főnévben | főnevekben |
| superessive | főnéven | főneveken |
| adessive | főnévnél | főneveknél |
| illative | főnévbe | főnevekbe |
| sublative | főnévre | főnevekre |
| allative | főnévhez | főnevekhez |
| elative | főnévből | főnevekből |
| delative | főnévről | főnevekről |
| ablative | főnévtől | főnevektől |
| non-attributive possessive – singular |
főnévé | főneveké |
| non-attributive possessive – plural |
főnévéi | főnevekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | főnevem | főneveim |
| 2nd person sing. | főneved | főneveid |
| 3rd person sing. | főneve | főnevei |
| 1st person plural | főnevünk | főneveink |
| 2nd person plural | főnevetek | főneveitek |
| 3rd person plural | főnevük | főneveik |
Derived terms
Compound words
Expressions
See also
parts of speech: szófajokedit
Further reading
- főnév in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.