számnév
Hungarian
Etymology
szám (“number”) + név (“name”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsaːmneːv]
- Hyphenation: szám‧név
- Rhymes: -eːv
Noun
számnév (plural számnevek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | számnév | számnevek |
| accusative | számnevet | számneveket |
| dative | számnévnek | számneveknek |
| instrumental | számnévvel | számnevekkel |
| causal-final | számnévért | számnevekért |
| translative | számnévvé | számnevekké |
| terminative | számnévig | számnevekig |
| essive-formal | számnévként | számnevekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | számnévben | számnevekben |
| superessive | számnéven | számneveken |
| adessive | számnévnél | számneveknél |
| illative | számnévbe | számnevekbe |
| sublative | számnévre | számnevekre |
| allative | számnévhez | számnevekhez |
| elative | számnévből | számnevekből |
| delative | számnévről | számnevekről |
| ablative | számnévtől | számnevektől |
| non-attributive possessive – singular |
számnévé | számneveké |
| non-attributive possessive – plural |
számnévéi | számnevekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | számnevem | számneveim |
| 2nd person sing. | számneved | számneveid |
| 3rd person sing. | számneve | számnevei |
| 1st person plural | számnevünk | számneveink |
| 2nd person plural | számnevetek | számneveitek |
| 3rd person plural | számnevük | számneveik |
See also
parts of speech: szófajokedit
Further reading
- számnév in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.