fűszer

Hungarian

Etymology

From (grass) +‎ szer (tool).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfyːsɛr]
  • Hyphenation: fű‧szer
  • Rhymes: -ɛr

Noun

fűszer (plural fűszerek)

  1. spice (aromatic or pungent plant matter (usually dried) used to season or flavor food)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fűszer fűszerek
accusative fűszert fűszereket
dative fűszernek fűszereknek
instrumental fűszerrel fűszerekkel
causal-final fűszerért fűszerekért
translative fűszerré fűszerekké
terminative fűszerig fűszerekig
essive-formal fűszerként fűszerekként
essive-modal
inessive fűszerben fűszerekben
superessive fűszeren fűszereken
adessive fűszernél fűszereknél
illative fűszerbe fűszerekbe
sublative fűszerre fűszerekre
allative fűszerhez fűszerekhez
elative fűszerből fűszerekből
delative fűszerről fűszerekről
ablative fűszertől fűszerektől
non-attributive
possessive – singular
fűszeré fűszereké
non-attributive
possessive – plural
fűszeréi fűszerekéi
Possessive forms of fűszer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fűszerem fűszereim
2nd person sing. fűszered fűszereid
3rd person sing. fűszere fűszerei
1st person plural fűszerünk fűszereink
2nd person plural fűszeretek fűszereitek
3rd person plural fűszerük fűszereik

Derived terms

Compound words
  • fűszeráru
  • fűszerbolt
  • fűszerkereskedés
  • fűszerkereskedő
  • fűszerkeverék
  • fűszerkömény
  • fűszermalom
  • fűszernövény
  • fűszerpaprika
  • fűszertartó
  • fűszerüzlet

Further reading

  • fűszer in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.