felbujtó
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɛlbujtoː]
- Hyphenation: fel‧buj‧tó
- Rhymes: -toː
Participle
felbujtó
- present participle of felbujt
Noun
felbujtó (plural felbujtók)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | felbujtó | felbujtók |
| accusative | felbujtót | felbujtókat |
| dative | felbujtónak | felbujtóknak |
| instrumental | felbujtóval | felbujtókkal |
| causal-final | felbujtóért | felbujtókért |
| translative | felbujtóvá | felbujtókká |
| terminative | felbujtóig | felbujtókig |
| essive-formal | felbujtóként | felbujtókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | felbujtóban | felbujtókban |
| superessive | felbujtón | felbujtókon |
| adessive | felbujtónál | felbujtóknál |
| illative | felbujtóba | felbujtókba |
| sublative | felbujtóra | felbujtókra |
| allative | felbujtóhoz | felbujtókhoz |
| elative | felbujtóból | felbujtókból |
| delative | felbujtóról | felbujtókról |
| ablative | felbujtótól | felbujtóktól |
| non-attributive possessive – singular |
felbujtóé | felbujtóké |
| non-attributive possessive – plural |
felbujtóéi | felbujtókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | felbujtóm | felbujtóim |
| 2nd person sing. | felbujtód | felbujtóid |
| 3rd person sing. | felbujtója | felbujtói |
| 1st person plural | felbujtónk | felbujtóink |
| 2nd person plural | felbujtótok | felbujtóitok |
| 3rd person plural | felbujtójuk | felbujtóik |
Further reading
- felbujtó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.