feltartóztathatatlan
Hungarian
Etymology
From feltartóztat (“to stop, block, obstruct”) + -hatatlan (“un- ... -able”, adjective-forming suffix), from fel- + tartóztat.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɛltɒrtoːstɒthɒtɒtlɒn]
- Hyphenation: fel‧tar‧tóz‧tat‧ha‧tat‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
feltartóztathatatlan (comparative feltartóztathatatlanabb, superlative legfeltartóztathatatlanabb)
- unstoppable (that which cannot be impeded, obstructed, detained, checked, or blocked)
- Synonym: megállíthatatlan
- Antonym: feltartóztatható
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | feltartóztathatatlan | feltartóztathatatlanok |
| accusative | feltartóztathatatlant | feltartóztathatatlanokat |
| dative | feltartóztathatatlannak | feltartóztathatatlanoknak |
| instrumental | feltartóztathatatlannal | feltartóztathatatlanokkal |
| causal-final | feltartóztathatatlanért | feltartóztathatatlanokért |
| translative | feltartóztathatatlanná | feltartóztathatatlanokká |
| terminative | feltartóztathatatlanig | feltartóztathatatlanokig |
| essive-formal | feltartóztathatatlanként | feltartóztathatatlanokként |
| essive-modal | feltartóztathatatlanul | — |
| inessive | feltartóztathatatlanban | feltartóztathatatlanokban |
| superessive | feltartóztathatatlanon | feltartóztathatatlanokon |
| adessive | feltartóztathatatlannál | feltartóztathatatlanoknál |
| illative | feltartóztathatatlanba | feltartóztathatatlanokba |
| sublative | feltartóztathatatlanra | feltartóztathatatlanokra |
| allative | feltartóztathatatlanhoz | feltartóztathatatlanokhoz |
| elative | feltartóztathatatlanból | feltartóztathatatlanokból |
| delative | feltartóztathatatlanról | feltartóztathatatlanokról |
| ablative | feltartóztathatatlantól | feltartóztathatatlanoktól |
| non-attributive possessive – singular |
feltartóztathatatlané | feltartóztathatatlanoké |
| non-attributive possessive – plural |
feltartóztathatatlanéi | feltartóztathatatlanokéi |
Derived terms
- feltartóztathatatlanság
- feltartóztathatatlanul