fosztó

Hungarian

Etymology

foszt (“to deprive”) +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfostoː]
  • Hyphenation: fosz‧tó

Participle

fosztó

  1. present participle of foszt

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative fosztó fosztók
accusative fosztót fosztókat
dative fosztónak fosztóknak
instrumental fosztóval fosztókkal
causal-final fosztóért fosztókért
translative fosztóvá fosztókká
terminative fosztóig fosztókig
essive-formal fosztóként fosztókként
essive-modal — —
inessive fosztóban fosztókban
superessive fosztón fosztókon
adessive fosztónál fosztóknál
illative fosztóba fosztókba
sublative fosztóra fosztókra
allative fosztóhoz fosztókhoz
elative fosztóból fosztókból
delative fosztóról fosztókról
ablative fosztótól fosztóktól
non-attributive
possessive – singular 		fosztóé fosztóké
non-attributive
possessive – plural 		fosztóéi fosztókéi
Possessive forms of fosztó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fosztóm fosztóim
2nd person sing. fosztód fosztóid
3rd person sing. fosztója fosztói
1st person plural fosztónk fosztóink
2nd person plural fosztótok fosztóitok
3rd person plural fosztójuk fosztóik

Derived terms

Compound words
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.