görög

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɡørøɡ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: gö‧rög
  • Rhymes: -øɡ

Etymology 1

From a Slavic language, compare Bulgarian грък (grǎk), Serbo-Croatian Grk (“Greek”), from Latin Graecus (“Greek”), from Ancient Greek Γραικός (Graikós, “a character in Greek mythology”).

Adjective

görög (not comparable)

  2. Greek, Grecian (of, from, or relating to Greece, its people or language)
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative görög görögök
accusative görögöt görögöket
dative görögnek görögöknek
instrumental göröggel görögökkel
causal-final görögért görögökért
translative göröggé görögökké
terminative görögig görögökig
essive-formal görögként görögökként
essive-modal görögül —
inessive görögben görögökben
superessive görögön görögökön
adessive görögnél görögöknél
illative görögbe görögökbe
sublative görögre görögökre
allative göröghöz görögökhöz
elative görögből görögökből
delative görögről görögökről
ablative görögtől görögöktől
non-attributive
possessive – singular 		görögé görögöké
non-attributive
possessive – plural 		görögéi görögökéi
Derived terms
Compound words
Expressions

Noun

görög (countable and uncountable, plural görögök)

  1. Greek (person)
  2. Greek (language)
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative görög görögök
accusative görögöt görögöket
dative görögnek görögöknek
instrumental göröggel görögökkel
causal-final görögért görögökért
translative göröggé görögökké
terminative görögig görögökig
essive-formal görögként görögökként
essive-modal — —
inessive görögben görögökben
superessive görögön görögökön
adessive görögnél görögöknél
illative görögbe görögökbe
sublative görögre görögökre
allative göröghöz görögökhöz
elative görögből görögökből
delative görögről görögökről
ablative görögtől görögöktől
non-attributive
possessive – singular 		görögé görögöké
non-attributive
possessive – plural 		görögéi görögökéi
Possessive forms of görög
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. görögöm görögjeim
2nd person sing. görögöd görögjeid
3rd person sing. görögje görögjei
1st person plural görögünk görögjeink
2nd person plural görögötök görögjeitek
3rd person plural görögjük görögjeik

Etymology 2

From an onomatopoeia + -ög (verb-forming suffix).[1]

Verb

görög

  2. (intransitive) to roll (to turn over and over)
    Synonyms: gurul, gördül, forog
Conjugation
Conjugation of görög
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. görgök görögsz görög görgünk görögtök görögnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. görögtem görögtél görgött görögtünk görögtetek görögtek
def. ―
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. görögni fog.
archaic
preterite 		indef. görgék görgél görge görgénk görgétek görgének
def. ―
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. görög vala, görgött vala/volt.
archaic future indef. görgendek görgendesz görgend görgendünk görgendetek görgendenek
def. ―
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. görögnék görögnél görögne görögnénk görögnétek görögnének
def. ―
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. görgött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. görögjek görögj or
görögjél 		görögjön görögjünk görögjetek görögjenek
def. ―
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. görgött légyen
infinitive görögni görögnöm görögnöd görögnie görögnünk görögnötök görögniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
görgés görgő görgött ― görögve (görögvén)
Potential conjugation of görög
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. göröghetek göröghetsz göröghet göröghetünk göröghettek göröghetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. göröghettem göröghettél göröghetett göröghettünk göröghettetek göröghettek
def. ―
2nd obj
archaic
preterite 		indef. görögheték göröghetél göröghete görögheténk göröghetétek göröghetének
def. ―
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. göröghet vala, göröghetett vala/volt.
archaic future indef. göröghetendek
or görgandhatok 		göröghetendesz
or görgandhatsz 		göröghetend
or görgandhat 		göröghetendünk
or görgandhatunk 		göröghetendetek
or görgandhattok 		göröghetendenek
or görgandhatnak
def. ―
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. göröghetnék göröghetnél göröghetne göröghetnénk göröghetnétek göröghetnének
def. ―
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. göröghetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. göröghessek göröghess or
göröghessél 		göröghessen göröghessünk göröghessetek göröghessenek
def. ―
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. göröghetett légyen
infinitive (göröghetni) (göröghetnem) (göröghetned) (göröghetnie) (göröghetnünk) (göröghetnetek) (göröghetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
― ― (göröghetve / göröghetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átgörög
  • begörög
  • kigörög
  • legörög
  • szétgörög
  • végiggörög

References

  1. ^ görög in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • (Greek): görög in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • (to roll): görög in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • görög in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.