gyereknyelv

Hungarian

Etymology

gyerek (“child”) +‎ nyelv (“language”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɟɛrɛkɲɛlv]
  • Hyphenation: gye‧rek‧nyelv

Noun

gyereknyelv (plural gyereknyelvek)

  1. alternative form of gyermeknyelv

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyereknyelv gyereknyelvek
accusative gyereknyelvet gyereknyelveket
dative gyereknyelvnek gyereknyelveknek
instrumental gyereknyelvvel gyereknyelvekkel
causal-final gyereknyelvért gyereknyelvekért
translative gyereknyelvvé gyereknyelvekké
terminative gyereknyelvig gyereknyelvekig
essive-formal gyereknyelvként gyereknyelvekként
essive-modal — —
inessive gyereknyelvben gyereknyelvekben
superessive gyereknyelven gyereknyelveken
adessive gyereknyelvnél gyereknyelveknél
illative gyereknyelvbe gyereknyelvekbe
sublative gyereknyelvre gyereknyelvekre
allative gyereknyelvhez gyereknyelvekhez
elative gyereknyelvből gyereknyelvekből
delative gyereknyelvről gyereknyelvekről
ablative gyereknyelvtől gyereknyelvektől
non-attributive
possessive – singular 		gyereknyelvé gyereknyelveké
non-attributive
possessive – plural 		gyereknyelvéi gyereknyelvekéi
Possessive forms of gyereknyelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyereknyelvem gyereknyelveim
2nd person sing. gyereknyelved gyereknyelveid
3rd person sing. gyereknyelve gyereknyelvei
1st person plural gyereknyelvünk gyereknyelveink
2nd person plural gyereknyelvetek gyereknyelveitek
3rd person plural gyereknyelvük gyereknyelveik

Derived terms

  • gyereknyelvi

Further reading

  • gyermeknyelv in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.