gyomirtó

Hungarian

Etymology

gyom (“weed”) +‎ irtó (“killer”), from irt (“to kill, destroy”) + -ó (“present participle suffix”).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɟomirtoː]
  • Hyphenation: gyom‧ir‧tó
  • Rhymes: -toː

Noun

gyomirtó (plural gyomirtók)

  1. weedkiller (a chemical agent that destroys weeds)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative gyomirtó gyomirtók
accusative gyomirtót gyomirtókat
dative gyomirtónak gyomirtóknak
instrumental gyomirtóval gyomirtókkal
causal-final gyomirtóért gyomirtókért
translative gyomirtóvá gyomirtókká
terminative gyomirtóig gyomirtókig
essive-formal gyomirtóként gyomirtókként
essive-modal — —
inessive gyomirtóban gyomirtókban
superessive gyomirtón gyomirtókon
adessive gyomirtónál gyomirtóknál
illative gyomirtóba gyomirtókba
sublative gyomirtóra gyomirtókra
allative gyomirtóhoz gyomirtókhoz
elative gyomirtóból gyomirtókból
delative gyomirtóról gyomirtókról
ablative gyomirtótól gyomirtóktól
non-attributive
possessive – singular 		gyomirtóé gyomirtóké
non-attributive
possessive – plural 		gyomirtóéi gyomirtókéi
Possessive forms of gyomirtó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyomirtóm gyomirtóim
2nd person sing. gyomirtód gyomirtóid
3rd person sing. gyomirtója gyomirtói
1st person plural gyomirtónk gyomirtóink
2nd person plural gyomirtótok gyomirtóitok
3rd person plural gyomirtójuk gyomirtóik

Synonyms

  • gyomirtó szer
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.