hadtörténész
Hungarian
Etymology
From had (“army”) + történész (“historian”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒtːørteːneːs]
- Hyphenation: had‧tör‧té‧nész
Noun
hadtörténész (plural hadtörténészek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hadtörténész | hadtörténészek |
| accusative | hadtörténészt | hadtörténészeket |
| dative | hadtörténésznek | hadtörténészeknek |
| instrumental | hadtörténésszel | hadtörténészekkel |
| causal-final | hadtörténészért | hadtörténészekért |
| translative | hadtörténésszé | hadtörténészekké |
| terminative | hadtörténészig | hadtörténészekig |
| essive-formal | hadtörténészként | hadtörténészekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hadtörténészben | hadtörténészekben |
| superessive | hadtörténészen | hadtörténészeken |
| adessive | hadtörténésznél | hadtörténészeknél |
| illative | hadtörténészbe | hadtörténészekbe |
| sublative | hadtörténészre | hadtörténészekre |
| allative | hadtörténészhez | hadtörténészekhez |
| elative | hadtörténészből | hadtörténészekből |
| delative | hadtörténészről | hadtörténészekről |
| ablative | hadtörténésztől | hadtörténészektől |
| non-attributive possessive – singular |
hadtörténészé | hadtörténészeké |
| non-attributive possessive – plural |
hadtörténészéi | hadtörténészekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | hadtörténészem | hadtörténészeim |
| 2nd person sing. | hadtörténészed | hadtörténészeid |
| 3rd person sing. | hadtörténésze | hadtörténészei |
| 1st person plural | hadtörténészünk | hadtörténészeink |
| 2nd person plural | hadtörténészetek | hadtörténészeitek |
| 3rd person plural | hadtörténészük | hadtörténészeik |
Further reading
- hadtörténész in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.