történész
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtørteːneːs]
- Hyphenation: tör‧té‧nész
- Rhymes: -eːs
Noun
történész (plural történészek)
- historian (a professional who studies or researches history)
- (archaic) historian, chronicler, annalist (a writer of history)
- Synonym: történetíró
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | történész | történészek |
| accusative | történészt | történészeket |
| dative | történésznek | történészeknek |
| instrumental | történésszel | történészekkel |
| causal-final | történészért | történészekért |
| translative | történésszé | történészekké |
| terminative | történészig | történészekig |
| essive-formal | történészként | történészekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | történészben | történészekben |
| superessive | történészen | történészeken |
| adessive | történésznél | történészeknél |
| illative | történészbe | történészekbe |
| sublative | történészre | történészekre |
| allative | történészhez | történészekhez |
| elative | történészből | történészekből |
| delative | történészről | történészekről |
| ablative | történésztől | történészektől |
| non-attributive possessive – singular |
történészé | történészeké |
| non-attributive possessive – plural |
történészéi | történészekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | történészem | történészeim |
| 2nd person sing. | történészed | történészeid |
| 3rd person sing. | történésze | történészei |
| 1st person plural | történészünk | történészeink |
| 2nd person plural | történészetek | történészeitek |
| 3rd person plural | történészük | történészeik |
Derived terms
- történészi
Compound words
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ász -ész
Further reading
- történész in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.