hencegés

Hungarian

Etymology

henceg +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɛnt͡sɛɡeːʃ]
  • Hyphenation: hen‧ce‧gés

Noun

hencegés (plural hencegések)

  1. bragging, boast, boasting, swagger, vainglory
    Synonyms: kérkedés, dicsekvés

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hencegés hencegések
accusative hencegést hencegéseket
dative hencegésnek hencegéseknek
instrumental hencegéssel hencegésekkel
causal-final hencegésért hencegésekért
translative hencegéssé hencegésekké
terminative hencegésig hencegésekig
essive-formal hencegésként hencegésekként
essive-modal — —
inessive hencegésben hencegésekben
superessive hencegésen hencegéseken
adessive hencegésnél hencegéseknél
illative hencegésbe hencegésekbe
sublative hencegésre hencegésekre
allative hencegéshez hencegésekhez
elative hencegésből hencegésekből
delative hencegésről hencegésekről
ablative hencegéstől hencegésektől
non-attributive
possessive – singular 		hencegésé hencegéseké
non-attributive
possessive – plural 		hencegéséi hencegésekéi
Possessive forms of hencegés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hencegésem hencegéseim
2nd person sing. hencegésed hencegéseid
3rd person sing. hencegése hencegései
1st person plural hencegésünk hencegéseink
2nd person plural hencegésetek hencegéseitek
3rd person plural hencegésük hencegéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.