hosszabbít

Hungarian

Etymology

hosszabb (longer) +‎ -ít (verb-forming suffix), from hosszú (long) +‎ -abb (comparative suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhosːɒbːiːt]
  • Hyphenation: hosz‧szab‧bít
  • Rhymes: -iːt

Verb

hosszabbít

  1. (transitive, of an object) to lengthen, elongate (to make something longer)
  2. (transitive, of time) to extend, prolong

Conjugation

Conjugation of hosszabbít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. hosszabbítok hosszabbítasz hosszabbít hosszabbítunk hosszabbítotok hosszabbítanak
def. hosszabbítom hosszabbítod hosszabbítja hosszabbítjuk hosszabbítjátok hosszabbítják
2nd obj hosszabbítalak
past indef. hosszabbítottam hosszabbítottál hosszabbított hosszabbítottunk hosszabbítottatok hosszabbítottak
def. hosszabbítottam hosszabbítottad hosszabbította hosszabbítottuk hosszabbítottátok hosszabbították
2nd obj hosszabbítottalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hosszabbítani fog.
archaic
preterite
indef. hosszabbíték hosszabbítál hosszabbíta hosszabbítánk hosszabbítátok hosszabbítának
def. hosszabbítám hosszabbítád hosszabbítá hosszabbítánk hosszabbítátok hosszabbíták
2nd obj hosszabbítálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hosszabbít vala, hosszabbított vala/volt.
archaic future indef. hosszabbítandok hosszabbítandasz hosszabbítand hosszabbítandunk hosszabbítandotok hosszabbítandanak
def. hosszabbítandom hosszabbítandod hosszabbítandja hosszabbítandjuk hosszabbítandjátok hosszabbítandják
2nd obj hosszabbítandalak
condi­tional pre­sent indef. hosszabbítanék hosszabbítanál hosszabbítana hosszabbítanánk hosszabbítanátok hosszabbítanának
def. hosszabbítanám hosszabbítanád hosszabbítaná hosszabbítanánk
(or hosszabbítanók)
hosszabbítanátok hosszabbítanák
2nd obj hosszabbítanálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. hosszabbított volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. hosszabbítsak hosszabbíts or
hosszabbítsál
hosszabbítson hosszabbítsunk hosszabbítsatok hosszabbítsanak
def. hosszabbítsam hosszabbítsd or
hosszabbítsad
hosszabbítsa hosszabbítsuk hosszabbítsátok hosszabbítsák
2nd obj hosszabbítsalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hosszabbított légyen
infinitive hosszabbítani hosszabbítanom hosszabbítanod hosszabbítania hosszabbítanunk hosszabbítanotok hosszabbítaniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
hosszabbítás hosszabbító hosszabbított hosszabbítandó hosszabbítva (hosszabbítván) hosszabbíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of hosszabbít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. hosszabbíthatok hosszabbíthatsz hosszabbíthat hosszabbíthatunk hosszabbíthattok hosszabbíthatnak
def. hosszabbíthatom hosszabbíthatod hosszabbíthatja hosszabbíthatjuk hosszabbíthatjátok hosszabbíthatják
2nd obj hosszabbíthatlak
past indef. hosszabbíthattam hosszabbíthattál hosszabbíthatott hosszabbíthattunk hosszabbíthattatok hosszabbíthattak
def. hosszabbíthattam hosszabbíthattad hosszabbíthatta hosszabbíthattuk hosszabbíthattátok hosszabbíthatták
2nd obj hosszabbíthattalak
archaic
preterite
indef. hosszabbíthaték hosszabbíthatál hosszabbíthata hosszabbíthatánk hosszabbíthatátok hosszabbíthatának
def. hosszabbíthatám hosszabbíthatád hosszabbíthatá hosszabbíthatánk hosszabbíthatátok hosszabbíthaták
2nd obj hosszabbíthatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hosszabbíthat vala, hosszabbíthatott vala/volt.
archaic future indef. hosszabbíthatandok
or hosszabbítandhatok
hosszabbíthatandasz
or hosszabbítandhatsz
hosszabbíthatand
or hosszabbítandhat
hosszabbíthatandunk
or hosszabbítandhatunk
hosszabbíthatandotok
or hosszabbítandhattok
hosszabbíthatandanak
or hosszabbítandhatnak
def. hosszabbíthatandom
or hosszabbítandhatom
hosszabbíthatandod
or hosszabbítandhatod
hosszabbíthatandja
or hosszabbítandhatja
hosszabbíthatandjuk
or hosszabbítandhatjuk
hosszabbíthatandjátok
or hosszabbítandhatjátok
hosszabbíthatandják
or hosszabbítandhatják
2nd obj hosszabbíthatandalak
or hosszabbítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. hosszabbíthatnék hosszabbíthatnál hosszabbíthatna hosszabbíthatnánk hosszabbíthatnátok hosszabbíthatnának
def. hosszabbíthatnám hosszabbíthatnád hosszabbíthatná hosszabbíthatnánk
(or hosszabbíthatnók)
hosszabbíthatnátok hosszabbíthatnák
2nd obj hosszabbíthatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. hosszabbíthatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. hosszabbíthassak hosszabbíthass or
hosszabbíthassál
hosszabbíthasson hosszabbíthassunk hosszabbíthassatok hosszabbíthassanak
def. hosszabbíthassam hosszabbíthasd or
hosszabbíthassad
hosszabbíthassa hosszabbíthassuk hosszabbíthassátok hosszabbíthassák
2nd obj hosszabbíthassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hosszabbíthatott légyen
infinitive (hosszabbíthatni) (hosszabbíthatnom) (hosszabbíthatnod) (hosszabbíthatnia) (hosszabbíthatnunk) (hosszabbíthatnotok) (hosszabbíthatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
hosszabbítható hosszabbíthatatlan (hosszabbíthatva / hosszabbíthatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading

  • hosszabbít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.