hozzászóló
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhozːaːsoːloː]
- Hyphenation: hoz‧zá‧szó‧ló
- Rhymes: -loː
Participle
hozzászóló
- present participle of hozzászól
Noun
hozzászóló (plural hozzászólók)
- speaker (one who contributes to a formal discussion by sharing one's views)
- az előző hozzászóló ― the previous speaker
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hozzászóló | hozzászólók |
| accusative | hozzászólót | hozzászólókat |
| dative | hozzászólónak | hozzászólóknak |
| instrumental | hozzászólóval | hozzászólókkal |
| causal-final | hozzászólóért | hozzászólókért |
| translative | hozzászólóvá | hozzászólókká |
| terminative | hozzászólóig | hozzászólókig |
| essive-formal | hozzászólóként | hozzászólókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hozzászólóban | hozzászólókban |
| superessive | hozzászólón | hozzászólókon |
| adessive | hozzászólónál | hozzászólóknál |
| illative | hozzászólóba | hozzászólókba |
| sublative | hozzászólóra | hozzászólókra |
| allative | hozzászólóhoz | hozzászólókhoz |
| elative | hozzászólóból | hozzászólókból |
| delative | hozzászólóról | hozzászólókról |
| ablative | hozzászólótól | hozzászólóktól |
| non-attributive possessive – singular |
hozzászólóé | hozzászólóké |
| non-attributive possessive – plural |
hozzászólóéi | hozzászólókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | hozzászólóm | hozzászólóim |
| 2nd person sing. | hozzászólód | hozzászólóid |
| 3rd person sing. | hozzászólója | hozzászólói |
| 1st person plural | hozzászólónk | hozzászólóink |
| 2nd person plural | hozzászólótok | hozzászólóitok |
| 3rd person plural | hozzászólójuk | hozzászólóik |
Further reading
- hozzászóló in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.