időszerűtlenség

Hungarian

Etymology

From időszerűtlen (“untimely”) +‎ -ség (“-ness”, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈidøːsɛryːtlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: idő‧sze‧rűt‧len‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

időszerűtlenség

  1. untimeliness

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative időszerűtlenség időszerűtlenségek
accusative időszerűtlenséget időszerűtlenségeket
dative időszerűtlenségnek időszerűtlenségeknek
instrumental időszerűtlenséggel időszerűtlenségekkel
causal-final időszerűtlenségért időszerűtlenségekért
translative időszerűtlenséggé időszerűtlenségekké
terminative időszerűtlenségig időszerűtlenségekig
essive-formal időszerűtlenségként időszerűtlenségekként
essive-modal — —
inessive időszerűtlenségben időszerűtlenségekben
superessive időszerűtlenségen időszerűtlenségeken
adessive időszerűtlenségnél időszerűtlenségeknél
illative időszerűtlenségbe időszerűtlenségekbe
sublative időszerűtlenségre időszerűtlenségekre
allative időszerűtlenséghez időszerűtlenségekhez
elative időszerűtlenségből időszerűtlenségekből
delative időszerűtlenségről időszerűtlenségekről
ablative időszerűtlenségtől időszerűtlenségektől
non-attributive
possessive – singular 		időszerűtlenségé időszerűtlenségeké
non-attributive
possessive – plural 		időszerűtlenségéi időszerűtlenségekéi
Possessive forms of időszerűtlenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. időszerűtlenségem időszerűtlenségeim
2nd person sing. időszerűtlenséged időszerűtlenségeid
3rd person sing. időszerűtlensége időszerűtlenségei
1st person plural időszerűtlenségünk időszerűtlenségeink
2nd person plural időszerűtlenségetek időszerűtlenségeitek
3rd person plural időszerűtlenségük időszerűtlenségeik

Derived terms

  • időszerűtlenségi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.