idegen
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈidɛɡɛn]
Audio: (file) - Hyphenation: ide‧gen
- Rhymes: -ɛn
Etymology 1
Of unknown origin. First attested in 1295.[1][2]
Adjective
idegen (comparative idegenebb, superlative legidegenebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | idegen | idegenek |
| accusative | idegent | idegeneket |
| dative | idegennek | idegeneknek |
| instrumental | idegennel | idegenekkel |
| causal-final | idegenért | idegenekért |
| translative | idegenné | idegenekké |
| terminative | idegenig | idegenekig |
| essive-formal | idegenként | idegenekként |
| essive-modal | idegenül | — |
| inessive | idegenben | idegenekben |
| superessive | idegenen | idegeneken |
| adessive | idegennél | idegeneknél |
| illative | idegenbe | idegenekbe |
| sublative | idegenre | idegenekre |
| allative | idegenhez | idegenekhez |
| elative | idegenből | idegenekből |
| delative | idegenről | idegenekről |
| ablative | idegentől | idegenektől |
| non-attributive possessive – singular |
idegené | idegeneké |
| non-attributive possessive – plural |
idegenéi | idegenekéi |
Derived terms
- idegenedik → elidegenedik
- idegenít → elidegenít
- idegenkedik
- idegenség
Expressions
Noun
idegen (plural idegenek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | idegen | idegenek |
| accusative | idegent | idegeneket |
| dative | idegennek | idegeneknek |
| instrumental | idegennel | idegenekkel |
| causal-final | idegenért | idegenekért |
| translative | idegenné | idegenekké |
| terminative | idegenig | idegenekig |
| essive-formal | idegenként | idegenekként |
| essive-modal | idegenül | — |
| inessive | idegenben | idegenekben |
| superessive | idegenen | idegeneken |
| adessive | idegennél | idegeneknél |
| illative | idegenbe | idegenekbe |
| sublative | idegenre | idegenekre |
| allative | idegenhez | idegenekhez |
| elative | idegenből | idegenekből |
| delative | idegenről | idegenekről |
| ablative | idegentől | idegenektől |
| non-attributive possessive – singular |
idegené | idegeneké |
| non-attributive possessive – plural |
idegenéi | idegenekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | idegenem | idegenjeim |
| 2nd person sing. | idegened | idegenjeid |
| 3rd person sing. | idegenje | idegenjei |
| 1st person plural | idegenünk | idegenjeink |
| 2nd person plural | idegenetek | idegenjeitek |
| 3rd person plural | idegenjük | idegenjeik |
Derived terms
Compound words
Etymology 2
Noun
idegen
- superessive singular of ideg
References
- ^ idegen in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
- ^ idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- idegen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.