jegyű

Hungarian

Etymology

jegy (“digit”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjɛɟyː]
  • Hyphenation: je‧gyű

Adjective

jegyű (not comparable)

  1. -digit (having a specified number or kind of digits)
  2. -character (in a multigraph: having a specified number or characters)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative jegyű jegyűek
accusative jegyűt jegyűeket
dative jegyűnek jegyűeknek
instrumental jegyűvel jegyűekkel
causal-final jegyűért jegyűekért
translative jegyűvé jegyűekké
terminative jegyűig jegyűekig
essive-formal jegyűként jegyűekként
essive-modal — —
inessive jegyűben jegyűekben
superessive jegyűn jegyűeken
adessive jegyűnél jegyűeknél
illative jegyűbe jegyűekbe
sublative jegyűre jegyűekre
allative jegyűhöz jegyűekhez
elative jegyűből jegyűekből
delative jegyűről jegyűekről
ablative jegyűtől jegyűektől
non-attributive
possessive – singular 		jegyűé jegyűeké
non-attributive
possessive – plural 		jegyűéi jegyűekéi

Derived terms

Compound words
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.